2008/03/31

ITT AZ ÜDVÖSSÉG NAPJA

Ímé itt az üdvösség napja – olvasom ma reggel (2 Kor 6,2). Pál egy ézsaiási próféciát interpretál így: most van itt az az idő, most jött el az a nap. A kegyelem és üdvösség napja, a meghallgattatás és az áldás napja.

Van értelme azt írnom, hogy a mai nap különös nap a számodra (kedves olvasó, vagy a padokban előttem ülő hallgató)? Lehet, hogy holnap olvasod e sorokat, vagy egy hónap múlva. S aztán tegnap nálunk arra szólított fel az igehirdető, hogy figyeljünk, s vegyük észre, ha a megtérés napja ez a mostani a számunkra, hiszen „mindennek rendelt ideje van” (Préd 3). S van rá esély, hogy a jövő vasárnap újra azt hirdetem, hogy „betelt (elérkezett, lejárt, beállt) az idő, térjetek meg és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,15) Van hát értelme a mai napot hangsúlyozni?

Igen, sőt másnak nincs inkább értelme. A múltról csak úgy van értelme beszélni, ha annak valami köze van a jelenünkhez. Csak a holnapról beszélni, amikor lehet hogy meg sem érjük azt, mit ér? Isten igéje mindig ma szól és mai választ vár a hallgatótól. Elindulni Hozzá, elindulni Vele, bűnbánatot tartani, igéretet tenni, könyörögni és hálát adni, mondani és megtenni – ma lehet.

Persze, lehet, hogy megérjük a holnapot – bízom is benne! De a holnapból, mire belelépün, ma lesz. Most van tehát az üdvösség napja, ma van a megtérés ideje, ma van az odaszánás napja. A mai nap a mi időnk. Isten adta. Nekem is, neked is az Isten adja.

2008/03/28

újra a kódokról

Ma ez a válasz érkezett tegnapi levelemre:
Köszönöm a megtisztelő válaszát és kérem kövesse figyelemmel majd a történéseket. Fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és a tisztánlátás mindenkinek fontos.Tisztelettel ... L.

Megértette barátunk a válaszomat? Attól tartok, hogy nem. Dehát én sem vettem komolyan ajánlatát -, pedig milyen jó is lenne, ha lapunk példányszáma ilyen drasztikus mértékben megemelkedne!

Gondoljunk csak bele, mindenki az Evangéliumi Hírnököt olvasná, s alig várnák, hogy megjelenjen végre a következő hónapi szám. Még a végén nem csak János bátyám reklamálna a késésért, hanem mindenki azt követelné, hogy érkezzen meg időben a lap!

S aztán lenne cikkem is, bőven, hiszen egy olyan lapba mindenki szívesen írna, amelyik ilyen nagy példányszámban kerül a piacra. Még az előfizetési árat is könnyűszerrel megemelhetnénk, hiszen mindenki olvasni akarná így is, úgy is. Talán még a deficitből is kihúzna bennünket ez. A szerkesztő fizetésemelést kapna – no, de ne folytassuk.

Olyan hírünk van, amit 100 év után is érdemes közölni, érdemes újrafogalmazni. (100 éve folyamatosan megjelenik az Evangéliumi Hírnök) Olyan hírünk van, aminek továbbadását még áldozatok árán, deficites kiadást is vállalva hirdetünk. Ez a hír örömhír. Ez az örömhír: az „evangélium”, az a kétezer éves üzenet, hogy Isten szereti és keresi és megtalálta és üdvözíti a Hozzá térő bűnös embereket. Az Evangéliumi Hírnök az Evangélium Hirnöke – ahogy lapunkat az első évtizedekben nevezték is.

S bár sajnos nem túl sokakat érdekel, de akiket mégis, azoknak örömmel és szívesen készítjük és küldjük. (Azért örülnék annak, ha új előfizetőket is találnánk, kódokkal, de inkább azok nélkül.)

2008/03/27

BIBLIAKÓDOK

Egy kis ablak a szerkesztő hétköznapjaira.

Nem minden nap kapok ilyen levelet. Ha van kedve valakinek mosolyogni, vagy szomorkodni (vagy e kettő bármelyik változatáthoz), olvassa el.

Tisztelt Szerkesztőség!
Önök megjelennek egy bizonyos példányszámban, rendelkeznek egy bizonyos eladott lapszámmal. Ha új, friss hírt tudnak közölni, akkor az Önök példányszáma az eredeti példányszámnak a többszörösére nőhet.
Ma jelentkezik Önöknél egy ember, aki a Biblia kódját, hosszú évtizedek kitartó munkájával meglelte, és e kód segítségével a Bibliát megfejtette.
A Biblia megfejtését, a Biblia kódját, szeretné az újságokban új hírként beharangozni, az örök élet valóságát, az egész emberiség elé tárni.
Az újságírás, a könyvkiadás üzlet. Tehát Önök ezt nyerik a közlés által. Példányszámuk a többszörösére nő. Ez bizonyos anyagi hasznot jelent.

A Biblia közel hat milliárd példányban van jelen a világon. Ha Önök közlik a kódját, megfejtésének logikai menetét, akkor, aki meg akarja érteni a saját Bibliáját, az kénytelen lesz megvenni az Önök lapját. A kód elvezet az örök élet valóságához. Így nagyon sokan fogják megvásárolni az Önök lapját.
Így kínálom fel Önöknek a kódot, és a megfejtés logikai menetét, lépésről lépésre, folyamatos közlésre. 2008-as év az egyházban a Biblia éve.
Tisztelettel: .... L. Tel.: .......


Kedves ... .... !
A Biblia üzenetének megértéséhez nincs szükség semmiféle kódra.
Ki ne értené azt, hogy a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban.
Ki ne értené azt, hogy Úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött fiát adta, hogy valaki (Herjeczki Géza, vagy éppen ön) hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

A kódokkal valóban lehet üzletelni. Nem könnyen ugyan, de milliós haszonra tettek szert az ilyen jellegű könyvekkel azok szerzői. Mi semmi ilyenben nem veszünk részt.

Isten maga gondoskodott arról, hogy megérthessük az Írásokat: emberül beszélt (magyarul is olvashatjuk), egyszerűen beszélt, a Szentlélek által segít megérteni nem csak a történeteket, hanem az üzenetet is. Hogy sikerült mindez Istennek, az abból is látható, hogy milliók szeretik és olvassák az Igét és annak olvasása és hallgatása során megtérésre jutnak, bűnbocsánatot és üdvösséget nyernek. Milliók - régen és napjainkban is.

Ha ön pénzt akar keresni és sikerül a kódjaival, gratulálok.
De ha az üdvösségre szeretne eljutni, akkor egyszerűen fogadja szívébe az Úr Jézus Krisztust, az értünk élt és halt és feltámadása után ma is élő Messiást és üdvözülni fog.
Szeretettel, Herjeczki Géza


Kipróbálom, hogy képet tudok-e beletenni ebbe a blogba. Máshol láttam, bizonyára itt is van rá mód. Ha egy havas fenyőfát láttok e sorok után, vagy mellett, akkor sikerült.

Nagyszombaton ezt láttam az irodám ablakából. Most is esik a hó, de ez már semmi.


Úgy tűnik, hogy sikerül. Keresek hát mégegy nagyszombatit, amit az imaház körül készítettem. Várjátok meg, míg megtalá

lom.

Így nézett ki a húsvétra váró detroiti
(Lincoln Park-i) imaházunk szombaton délben.




2008/03/26

NEKEM IS MEGJELENT

“Nekem is megjelent” – mondja egy felsorolás végén Pál apostol (1 Kor 15:8). Az első lényeges dolog ebben az, hogy egy sorba állítja a mennybemenetel előtti megjelenéskkel azt, ami már pünkösd után történt, hogy t.i. neki is megjelent a Feltámadott.
Azt jelenti ez, hogy én is egy sorba állíthatom ezekkel azt, hogy nekem is megjelent, hozzám is szólt, engem is elhívott az Úr?
Igen és nem.
Nem állíthatok egy sorba az Isten Igéjében leírt eseményekkel semmit, ami azután, vagy mostanában történt. Nem hozhatom a magam apró szintjére a világtörténelem legnagyobb eseményeit, melyekkel Isten elindította azt az eseménysorozatot, amelynek következményeként milliók találkoznak az élő Jézus Krisztussal, egészen addig, míg Ő vissza nem jön.
Nem állíthatom egy sorba a magam találkozását az igében leírtakkal, hiszen az enyémhez hasonló módon találkozott Ővele mindenki, aki elfogadta Őt.
De, hogy nekem is megjelent, mint a tanítványoknak és Pál apostolnak, de hogy azóta millióknak megjelent és ma is megszólítja a Hozzá térőt, az annyit is jelent, hogy Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz. Unokáim is - ha ad ilyeneket az Úr – ugyanúgy lesznek hívőkké, mint ahogy mi lettünk azok (11.v.). Jézus Krisztus elvégezte a váltság munkáját, él és együtt munkálkodik azokkal, akik már elfogadták Őt.
Nekem is megjelent... ugyanúgy és mégis egyszeri módon, személyesen. Magához emelt, bár apró voltam; s bár magához emelt, ma is apró vagyok, mint a többiek, de már az Övé.
Neked is megjelent?

2008/03/25

HÚSVÉT UTÁN

Ha az Úr Jézusról beszélgetünk, ha Róla gondolkodunk, várhatóan hozzánk csatlakozik, amint azt az emmausi tanítványok esetében tette (tegnap délutáni igehirdetés). Még akkor is, ha szorongások, esetleg kétely is lenne szívünkben, mint annak a két tanítványnak. Ez a kegyelem ma is, nekünk is adatik. Azért, mert a Názáreti Jézus nem csak feltámadott az Írások szerint, hanem ma is él – az írások szerint és a tapasztalataink szerint is.

Figyelj, keresd, olvass Róla. Ma reggel például sokan ezt olvastuk “Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiába való a mi prédikálásunk, de hiába való a ti hitetek is - még bűneitekben vagytok.” (1 Kor 15:14, 17) Pál bátran húzza a vonalakat, fogalmaz úgy, ahogy nem mernek sokan. Élete és szolgálata értelmét is kockára teszi a gondolattal: hiábavaló, ha Krisztus nem támadott volna fel. Ez azt is jelenti, hogy meg kell értenem, ha sokan (nagyon sokan) értelmetlennek tartják a keresztyén hívők életét, a gyülekezetek létezését, az igehirdetéseket stb. Akik nem hiszik, hogy Krisztus feltámadott, miért ne lehetnének olyan szigorúak, következetesek gondolkodásukban, mint Pál? Számukra értelmetlen, amit teszünk.
Nem lepődök meg, ha a vallásoskodást hiábavalónak tartják. A föltámadott Krisztus nélkül, élő Jézus Krisztus nélkül, övéivel személyes kapcsolatot tartani képes Jézus Krisztus nélkül a vallásoskodás csak egy üres keret. Jakab apostol meg azt mondja, hogy az nem sokat számít, hogy valaki hiszi Isten létezését. Nem teszi az még keresztyénné. Vallásossá esetleg. Sok olyan vallásos ember él e világon, aki keresztyénnek mondja magát, mert keresztyén templomba jár, de Krisztust személyesen soha nem ismerte, Vele még soha nem találkozott. Öt természetesen nem is hívhatta be szívébe, életében Neki nem adhatott helyet.
Ezért is tartom olyan fontos üzenetnek a mai igét, hogy t.i. Krisztus feltámadása nékül semi értelme nincs “hivönek” lenni. Ezért mondom hát és üzenem mindazoknak, akikhez elhat a hangom, vagy akikhez eljut a levelem: mindaddig, amíg nem találkozott valaki az élő Jézus Krisztussal, amíg Jézus Krisztust el nem fogadta személyes megváltójának, élete Urának, addig egy olyan vallásos életet él, melyre Pál apostol azt mondja, hogy hiábavaló. A célja természetesen nem az Pálnak, hogy még attól is elvegye a kedvét a templomjáró embernek, amit eddig szívesen tett, hanem az, hogy felhívja figyelmét arra, hogy mindaddig hiányzik a lényeg az életéből, amíg a feltámadott és élő Jézus Krisztussal nem találkozott és Őt szívébe, életébe be nem hívta.

Ha erről nem tudunk, vagy merünk olyan világosan szólni, mint Pál apostol tette, akkor jutunk abba a helyzetbe, hogy nem tudunk és nem merünk imádkozni némelyek megtéréséért, hiszen hogyan és minek térjen meg, ha már egyszer “hisz Istenben”?
Krisztus feltámadása és élete, az Őbenne vetett hit és a Vele való személyes kapcsolat a mérce. Ennél kevesebb nem elég az üdvösségre. Ennél kevesebb nem elég Pál apostol szerint ahhoz, hogy életünk értelmesen teljen, ennél kevesebb nem elég ahhoz, hogy bűnbocsánatot és üdvösséget nyerjünk.

“Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül!” (1 Kor 15:20) Ő él és felkeresi azokat, akik Róla beszélgetnek, Róla gondolkodnak. Ő él és felkeresi, megszólítja azokat, akikért imádkozunk. Hitet a Vele való személyes találkozás ébreszt.

MA IS (Lukács 24:1:12)
Elhengerítve lehet bár a kő,
üres lehet a sír
szólhatnak angyalok,
zenghet a prédikáció –
üres fecsegésnek tűnik az,
legföljebb csodálkozásra késztet.

Hitet a Vele való
személyes találkozás ébreszt!
(Herjeczki Géza, 1982)

Followers