ÚR VAGY ESZKÖZ?

A tegnapi meg a holnapi igékkel kapcsolatban eszembe jutott ez a 25 évvel ezelőtt írott versem.

NEM VARÁZSSZER!

"Miért veretett meg ma bennünket az ÚR a Filiszteusokkal? Hozzuk el ide Sílóból az ÚR szövetségládáját, jöjjön közénk, és szabadítson meg bennünket ellenségeink kezéből!" (1Sámuel 4:3)

Nekünk
se ládánk,
se szobrunk.
Emléktárgyaink sincsenek.
Sőt, Te is elmentél közűlünk
égi Mester.

S mi mégis,
ma is azt hisszük,
hogy ide és oda vihetünk,
erre meg arra kérhetünk,
kedvünk szerint,
varázsszerként használhatunk.

Mégsem vetettél el orcád elől?!

Lesz hát még jövőnk!
S bár fáj, de jó, ahogy
rendet teszel,
s királyunk leszel újra,
nem eszköz.
Parancsoló ura
parányi életünknek.

1983

Gyülekezeti bulletin / heti értesítő

Vajon lehet-e hozzá kapcsolnom a bulletinunkat? Kipróbálom.
Úgy látszik, nem lehet, talán mert PDF file-ban van.
Megpróbálom akkor egy linkkel idehozni:

Úgy latszik ez sem sikerül.

KÉRNI HAGYOM MAGAMAT...

Így szól az Úr Isten: Még arra nézve is kérni hagyom magamat Izráel házának; hogy cselekedjem ővelök: Megsokasítom őket, mint a nyájat, emberekkel. (Ezékiel 36,37)

Vajon nekünk is megengedi, hogy kérjük ugyanazt? Azt t.i., hogy sokasítson meg bennünket, hogy cselekedjen velünk úgy, hogy gyülekezetünk ne zsugorodjon, hanem növekedjen a létszámunk. Tkp. ezt tette velünk az ÚR az elmúlt évtizedek során is.
101 éves gyülekezetünk a 20-as évek végén volt a legnagyobb: egy-két évig a 150-et is meghaladta a taglétszám. Akkor 2 másik gyülekezet is egyesült a Delray-ben élő gyülekezetünkkel. A 30-as években százegynéhányan voltunk. A hatvanas években az akkor 60-70 tagú gyülekezetből egy nagyobb csoport a lelkipásztor vezetésével elhagyta a gyülekezetet. A 70-es évek első felében az imaház ajtaja végleges bezárásának lehetősége is felmerült.
Sokszor és sokan imádkoztak az elmúlt 101 esztendő alatt a detroiti gyülekezetért, s az Úr megtartotta és folyamatosan megújította a gyülekezetet. A legutóbbi 35 év során 30 és 45 között volt a tagok száma. A jelenlegi testvériség jóval nagyobb fele az utóbbi 20 évben köztözött ide vagy csatlakozott a gyülekezethez vagy lett bemerítkezés útján tagja annak. Hála az Úrnak, szép számmal vannak gyerkekeink is.
Mindezekből azt látom, hogy az Úr „cselekedett” gyülekezetünkkel. Folyamatosan gondoskodott arról, hogy legyen népe -magyar nyelven bizonyságot tevő népe- a továbbiakban is ezen a helyen.
Kérhetjük hát a ma reggeli ige mellett mi is, hogy adjon gyülekezetünknek növekedést, megtérteket és megtérőket?
Igen, hiszen a régi ígéket a mi tanulságunkra íratta le és őriztette meg Isten.
Igen, ha tudjuk, hogy népét nem annak érdemeiért, hanem saját nevéért tartotta meg (Ez 36,22), aminthogy mi is csak kegyelemből tartattunk meg, hit által, nem cselekedeteink miatt (Ef 2,8-9).
Igen, ha meggondoljuk, hogy az Újszövetségben már nem is egy nép, hanem a Krisztushívő gyülekezet az Úr misszós eszköze.
Kérjük hát hittel és alázattal: Urunk, szaporítsd gyülekezetünket üdvözülőkkel! (Csel 2,47)

ÉREZDD JÓL MAGAD!? Ezékiel 36,22.32

Érezdd jól magad!? Ezékiel 36,22.32.

Mielőtt a megváltó Jézus Krisztus elmondta volna, hogy érettünk odaadja, föláldozza magát, mielőtt Isten kijelentette volna, hogy az egyszülött Fiúban hívőknek örök életet ad, meg kellett értenünk, hogy nincs érdemünk, nincs mire hivatkoznunk, nem lehet semmiféle követelésünk Istennél. Az egyik ige, amivel ezt megértette velünk: Ezékiel 36-dik részének második fele.
„Nem tiértetek cselekszem én, Izráel háza, hanem szent nevemért, amelyet gyalázatossá tettetek a népek között, amerre csak jártatok.” (Ez 36,22). Hosszú verseken keresztül beszél erről a próféta. S hogy semmi félreértés ne lehessen, a 32. versben újra elmondja (újra megfogalmaztatja Isten) „Nem tiértetek cselekszem – így szól az én Uram, az ÚR -, tudjátok meg ezt! Szégyenkezzetek és piruljatok életetek miatt...”
Milyen kellemetlen, milyen megalázó! milyen észhez térítő, milyen szükséges üzenet!
Természetesen nem csak Izráel házára vonatkozik ez az ige!
Ez nem az a fajta üzenet, amivel mi álltatjuk magunkat, dicsérgetjük magunkat, s bölcstelen módon altatjuk gyermekeinket s a még megtérés előtt álló ismerőseinket. Nem az igén alapul az a bárgyú, talán amerikai eredetű, de ma már mindenhová elterjedt slogan: You can do it! vagy: You deserve it! Megérdemled, hiszen... (megdolgoztál érte; kiérdemelted; olyan jó vagy; ha valaki, akkor te aztán igazán...).
Aki érti az igét, az tudja, hogy Isten nem sértegetni akar bennünket, és nem is megalázni akar, hanem egyszerűen megértetni velünk, hogy milyenek vagyunk; s egyúttal, azzal egyidőben elmondja, hogy mégis „szeret” bennünket – nem azért mert ilyenek vagyunk, hanem azért, akik vagyunk: az Ő népe.
Az, hogy a javunkon nem a mi érdemünkért munkálkodik, hanem önmagáért, szent nevéért, az a kegyelem egyik világos megfogalmazása az Ószövetség lapjain.
Ennek megértése sokkal fontosabb lenne a mai ember számára, mint bárgyú módon vigyázni az önérzetre / selfesteem-re / önbecsülésre.
Ezékiel igéivel Isten megítéli a mi feel good: érezdd jóóól magad önrontó, igétlen és idétlen teológiánkat.